a kutatásról

2010 március 31. | Szerző: amfortas |

                           

A XIX. század  derekán megkérdezték Faradayt, az akkori  fizikatudományok titánját, ugyan, mire jók az ő kutatásai?  Mire jó egy csecsemő? – kérdezett vissza a tudós.  Arra, hogy egyszer majd adófizető lesz belőle…

Ma sikerült először ütköztetni két 3,5 TeV-es (teraelektronvolt) nyalábot a genfi Nagy Hadron-ütköztetőben (LHC). A Genf közelében, a francia-svájci határon, egy 27 kilométeres alagútban működő LHC-ban protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések során a fizikusok szeretnék újraalkotni a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, azaz az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.” „Talán nem túlzás a mai részecskeütközések megtörténtét a holdra szálláshoz hasonlítani. Míg az körülbelül negyven évvel ezelőtt az akkori kor technológiai lehetőségeit feszegette, addig az LHC és a rajta található kísérletek a ma elérhető legkomolyabb technológiák használata nélkül egyszerűen megvalósíthatatlanok maradtak volna. Reméljük mindamellett, hogy megtálaljuk az oly nagyon keresett részecskéket, olyan új fizikai folyamatokat is látunk, amelyek talán közelebb visznek minket a Világegyetem működésének megértéséhez.” – írta a vezérlőteremből Szillási Zoltán fizikus.

                         

 Szép, jó, nagy öröm, de miért is jó ez nekünk?- kérdezhetjük a gazdasági válság terhei alatt nyögve, ezernyi napi gondoktól gyötörve. Mire jó, ha többet tudunk meg  világegyetemünkről, keletkezésének még feltáratlan titkairól?  Közvetlenül látszólag semmire sem jó, de a kérdés szűklátókörűségre vall, ha nem gondolkozunk el. Mert valójában világunk jobb megismerését célzó kíváncsiságból van ma villanyáramunk, és minden, a mai életünkben nélkülözhetetlen fejlett technikánk. Ma a kvantummechanika kutatásai nélkül nem lenne számítógép, internet, és az 1936-ban felfedezett neutron idejében még álmodni sem mertünk arról, hogy a hazai villamos-energia ellátás 40%-át olyan erőmű adja, amely neutronokat hasznosít. És gyönyörű dolog ez az egész CERN- történet: az emberi szellem erejét bizonyítja, amely megteremtette a bámulatosan fejlett technikai megoldásokat és soha korábban nem létező méretű nemzetközi összefogással koncentrál a hétköznapi ember számára alig megérthető célú kutatásokra.