Szemelvények Közép-európai mítoszvilágunkból
2016 december 19. | Szerző: amfortas
A dicsőséges honfoglalástól botladozva jutottunk el Nándorfehérvárig, a Török felett aratott győzelmünk volt talán az utolsó nagy történelmi tett, amivel a Magyarság büszkélkedhet.
Ehhez képest illene kissé önkritikusabbak lennünk ha önmagunk történelmét megpróbálnánk kívülről szemlélni.
Nagyjából ezidőtájt tehát, Amerika felfedezésével elkezdett átrajzolódni a világ fontossági térképe, a mi térségünk egyre érdektelenebbé vált se tenger, se nyersanyag, semmi stratégiailag fontos terület. Az itteni utak sehonnanból érkeztek, és sehová nem vezettek. A sötét középkor világa valahogy itt megragadt közép-kelet Európában . Mert minden völgy-katlanban , minden kis domb mögött rettegő, rosszarcú, visszataszító, gyűlölködő nációk leskelődtek és fenekedtek, többnyire saját magukra. Érthetetlenül karattyoló magyarok, koszos polyákok, ápolatlan románok, primitív bolgárok, pállott leheletű horvátok, csipás szlovákok, bosszúszomjas, sunyi szerbek. Akik mindig csak üzengetnek, soha nem beszélnek egymás szemébe, lekushadt fejjel figyelnek és várják az alkalmat, mikor vághatnak kést a másik hátába. Mindegyiknek megvan a maga kizárólagos elmélete: saját létezésének magasabb-rendű jogához és a másik megsemmisítéséhez, elpusztításához. Mítoszaik saját nagyszerűségükről és a másikak gyávaságáról szólnak, hősi énekeik arról, hogyan gyilkolták le a másik nép asszonyait, gyermekeit. Iskoláikban csak a saját történelmi verzióikat okítják arról, amit lépten-nyomon el is sírnak mindenkinek: ahogy a tatárok, törökök kizárólag őket irtották, s csakis ők védelmezték egyes egyedül az igaz hitet a hitetlen gyaurokkal szemben, az igazságtalan uralkodók csakis őket nyomták el, merthogy ők viszont mások, igazabbak, jobbak bármely szomszédjuknál és népeknél széles e földkerekségen. Ők már megharcolták a maguk harcát, megbűnhődte már e nép, ezért nekik több jár majd az osztozkodásnál, és rájuk más törvények vonatkoznak, mint tudjuk. Már népmeséikből is kiderül, mennyire bölcs és igazságos királyaik és népük volt, s réges-régen övék volt minden erdő, mező, patak, madárfütty, szűz Mária országa, s nagy igazságosságuk persze azt mondatja velük furtonfurt, hogyhát dehogy is kívánják más javát, , csakis azt, amit őseik vérükkel szereztek. Ilyenkor botokkal nagy térképeket rajzolnak a homokba, matricákat gyártanak a nagyvilág okulására, mekkora nagy volt régi dicsőségünk.
Aztán egymással vitatkoznak egykori határok pontos helyén , történelmi városok népességének összetételén, hovatartozásán, évszázados ládák mélyéről poros, kirojtosodott szélű ősi zászlókat, olvashatatlan okmányokat kotornak elő, rovásírásra fordítják s onnan vissza, hadonásznak velük, hagyományőrző zsibvásárokat rendeznek. Megfogják egymás kezét és szívbemarkoló dalokat énekelnek, könnyük folyik, testüket rázza a sírás , lapogatják egymás vállát és markolásszák övükben a csorba kést. Már a második pohárka után a közéjük befurakodott gátlástalan lúdtalpas zsidóról morognak, akik rosszabbak még a szomszéd népnél is, mert nekik aztán semmi se szent, se a család, se a föld, se zászló, se himnusz. Elveszik a munkájukat, ügyeskedő, gúnyolódó álszent parazita faj, vérüket az igazságért sohasem ontanák, mártírok is kényszerből, képmutatásilag lennének, de mindig a hatalomhoz dörgölőzve próbálják megúszni, nem becsülik az igaz nép kultúráját, templomaik klub- bagdadi bazár, másokat legojozó, egymást ajnározó, csencselő banda. Olyanok, akár a cigányok, horkant fel ekkor valaki, s megvan a következő gyűlölhető ellenség, a szutykos rohadt tolvaj cigó banda.
„Vér és igazság”, tölts még egy pohárkával testvér!
-Nesze neked, Sztálin, te kitagadott pópa- vicceskedett Churchill anno. Könnyű dolgod lesz, mert itt nincs közösség, együttlét, csapat, mert itt mindenki csak és csakis magának kapar. Kísérletezz velük, úgyis gyűlölsz mindenkit, beleértve saját ragyavert képedet, kaukázusi népedet!
Az a kevéske itt rekedt európai-latin kultúr- világ bűvkörében élő ember igyekszik összekapni magát, futnak a pályaudvarra és el innen, Márai, Faludy, Kundera, Lem, hosszú a rövid névsor… és még örülhetnek, hogy maguk csomagolnak és nem őket csomagolják.
Az íróasztalok mellett közben már írja a névtelen levelet a csőcselék, az utcákon áporodott szagú sunyi csellengők figyelnek, penészes falak biztonságából suttogja a törött gerincű megmaradt, hogy mindegy, nem érdekes, ezt is túléljük, de legalább rend és nyugalom legyen. Építsünk kerítést, ide senki se jöjjön, távolról csodálja a tájat, ha mégis erre téved, fáradjon a kasszához és mi cserébe nem nézünk a szemükbe. És ők, akik idejönnek, figyelik a rezervátum bennszülötteinek virtuskodását, fényképeznek, emléktárgyakat vásárolnak, elismerően csettintgetnek, megkóstolják a szeszt meg a zsíros- paprikás kosztot, aztán hazatérve mutogatják a szomszédnak a képeket és együtt szörnyülködnek egy pohár whisky mellett, megfogadva, hogy ez volt az utolsó efféle kalandtúra. Jövőre Loire menti kastélyok lesz, Salzburg, ünnepi játékok, Bayreuth, Cannes, vagy az újvilág megannyi csodája, csak ezt a koszlottságot ne kelljen többet ízlelgetni, szagolgatni.
De mi meg itt élünk, ezt szoktuk szeretni, ide gyökereztünk, földhözragadtak, mert ez a mi hazánk, nem szeretjük kinyitni szemünket, mert ébred az irígy tehetetlenség, hogy mi sosem leszünk jobbak, mint lehetnénk, hát ezt érdemeljük, megdolgoztunk, megszenvedtünk érte.
folytköv.
Chris Maene
2016 december 8. | Szerző: amfortas
Daniel Barenboimnak 2011 szeptemberében Sienában Liszt Ferenc 200 éves, de felújított zongoráján volt alkalma játszani. Meglepte a különbség az általa is használt Steinway zongorák és e között, s ettől kezdve arról álmodozott, hogy egy ilyen hangzású zongorára tesz szert. A Steinway & Sons nem vállalta volna, de ekkor egy patinás Belga hangszerkészítő, Chris Maene egyeztetve Steinway-al és Barenboimmal, elvállalta a zongora elkészítését. 18 hónapos, 4000 órányi munkával végül elkészült a hangszer.
Barenboim első Schubert koncertje ráirányította a figyelmet az újratervezett zongorára, majd egy szűkebb körben Beethoven Appassionata szonátáját Steinwayn, majd az új Chris Maene zongorán is lejátszotta. Volt, aki elragadtatottan nyilatkozott a hangszerről, volt aki a nagy hasonlóságra szavazott, de legtöbben nem értették, miért az a nagy szenvedély, ahogy Barenboim a zongorához ragaszkodik azóta is. Ő pedig, hangsúlyozva, hogy a Steinway zongorával semmi baja, mégis, az új zongora hangja tisztább, az egyes hangok jobban elkülönülnek egymástól és ez a darabok zenei szövetét is „átláthatóbbá” teszi, máshogy kell a zongorabillentyűket megérinteni, s a pedálozás is más technikát igényel.
Az újragondolt Liszt- zongora kifejlesztése a belga hangszerkészítő Chris Maene által tehát sikeresnek bizonyult, ( Itt egyebek között pl. a hagyományos hosszanti húrozás mellett átlósan is futnak húrok, sárgaréz helyett vörösréz anyagot használnak.) s a jövőben a Steinway & Sons céggel közösen fogják gyártani.
Daniel Barenboim néhány napja ezzel a zongorával adott a Dohány utcai Zsinagógában koncertet.
Fazioliról majd talán egyszer máskor….
https://www.theguardian.com/music/2015/may/26/daniel-barenboim-reveals-radical-new-piano-design-ive-fallen-in-love-with-it
Elon for President! Én időben szóltam!
2016 december 1. | Szerző: amfortas
Elon Musk egyszerre valósította meg az elmúlt évtizedek legnagyobb előrelépését az űr-, a jármű- és az energiaiparban.
Mostanság új területre tört be a Tesla. Elon a közelmúltban ismertette a vállalat legújabb termékeit. A jövő energiatakarékos otthonába fejlesztett tetőpanelt, s egy hozzá tartozó akkumulátorcsomagot. Az akku tárolja a ház tetejére szerelt napelemek által előállított energiát. Ez a ház teljes energiaigényét, és a garázsban álló Tesla töltését is biztosítja.
Sikeresen visszatért 2016 augusztusában a Földre a Space X Dragon űrhajója. Egy tonna rakományt is hozott magával a Nemzetközi Űrállomásról. Már kísérleteznek a 1200-1300 km/h sebességű csővasúttal is.
A szoftverek, az elektronika, a legmodernebb anyagok és a számítástechnikai teljesítmény harmonikus egyesítése Musk lényeges adottsága, aki képességeit kihasználva kövezi ki az elképesztő gépek és a tudományos-fantasztikus álmok valóra válásának korába vezető utat. Egyszerre valósítja meg az elmúlt évtizedek legnagyobb előrelépését az űr-, a jármű- és az energiaiparban egyaránt.
Olyasmit alakított ki, ami a Szilícium-völgy legtöbb vállalkozójának nem sikerült: értelmes világlátást. Megszállott zseniként halad a valaha kitervelt legnagyobb szabású felfedezőúton.
Üdvös lenne jól odafigyelni Rá.
Szilveszter
2016 december 31. | Szerző: amfortas
BUÉK!
Oldal ajánlása emailben
X