A legnagyobb szerencsédre: egy multiverzum része vagy

2014 március 29. | Szerző: amfortas

Bár ebben nincs sok szereped és létezésed finoman szólva nem számottevő, de az, hogy itt vagy ( és engem olvasol) , arra büszke lehetsz, mint a multiverzum létezésének egy  kitüntetett kiválasztottja , a történeted viszont  itt kezdődik, e :

A kozmikus felfúvódás, vagyis az ősrobbanás utáni gyors tágulás első közvetlen bizonyítéka egyes kutatók szerint azt is alátámasztja, hogy univerzumunk csupán egy a sok közül.

 

Amennyiben megerősítést nyernek a gravitációs hullámokkal kapcsolatos felfedezések, olyan bizonyíték lesz a tudósok kezében, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi, hogy 13,8 milliárd évvel ezelőtt, közvetlenül az ősrobbanás után a tér-idő a fénysebesség sokszorosával tágult.

Az új kutatás hitelt ad a multiverzum elméletnek is, mely szerint, amikor az univerzum exponenciális növekedésbe kezdett az ősrobbanás utáni másodperc első parányi töredékében. A tér-idő egyes részei gyorsabban tágultak, mint mások, ez tér-idő “buborékokat” eredményezhetett, melyek más univerzumokká fejlődhettek. Az ismert univerzum saját fizikai törvényekkel rendelkezik, míg más univerzumok esetében is kialakulhattak saját, a miénktől eltérő törvények.

“Nehéz olyan felfúvódási modelleket építeni, melyek ne vezetnének el egy multiverzumhoz” – mondta Alan Guth, az MIT elméleti fizikusa. “Nem lehetetlen, ezért úgy vélem, újabb kutatások kell végezni. A felfúvódás bizonyítéka abba az irányba visz minket, ahol a multiverzum ötletét komolyan kell venni”.

Más kutatók is egyetértenek a felfúvódás és a multiverzum kapcsolatában. “A legtöbb felfúvódási modellben, ha jelen van a felfúvódás, akkor a multiverzum is megjelenik” – mondta a Stanford Egyetem elméleti fizikusa, Andrei Linde, aki nem vett részt az új tanulmányban. “Lehetséges olyan modellek kifejlesztése is, amik nem teszik lehetővé a multiverzumot, de ez elég bonyolult. Minden kísérlet, ami egyre nagyobb hitelt ad a felfúvódási elméletnek, egyre közelebb visz a multiverzum valós lehetőségéhez”.

Amikor Guth és munkatársai több mint 30 éve előálltak a kozmikus felfúvódással, a tudósok letesztelhetetlennek gondolták az elméletet, ma azonban már képesek tanulmányozni az ősrobbanás visszamaradt fényéből, az úgynevezett kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásból. Az új tanulmányban, ami a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ John Kovac által vezetett csapatának /itt: P.Szentirmay / nevéhez fűződik, egy jól kivehető hullámot fedeztek fel a háttérsugárzás polarizációs sémájában, ami a tér-idő gyors tágulása következtében kialakult gravitációs hullámok jele.

Linde szerint az ismert univerzum, csupán egy a buborékok közül, ami mellett sok másiknak is léteznie kell a kozmikus anyagban. “Gondoljunk egyfajta instabil állapotra” – magyarázta Linde. “Egy dombon állunk, ahonnan erre, vagy arra is legurulhatunk, ha ittas állapotba kerülünk. A felfúvódás a tér instabilitása, ami hatással van a tágulására. Van valamink, ami exponenciálisan növekszik. Ha elengedjük, folytatja exponenciális terjeszkedését. Az ismert univerzum egy lehetősége annak, hogy valami félresiklott ebben az instabilitásban, ami nagyon jó nekünk, mivel megalkotta a mi életterünket. Most, hogy tudjuk, hogy bármi félresikerülhet, gyakorlatilag végtelen az ilyen lehetőségek száma, amíg a folyamat zajlik”.

A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket. Az elméletet Andrej Linde orosz fizikus fejtette ki az 1980-as évek elején, azonban a tudományos világ elsőre nem fogadta tárt karokkal az elméletet. Napjainkban viszont már szélesebb elfogadottságot nyert. Ezeket a különféle univerzumokat a multiverzumon belül párhuzamos univerzumoknak is nevezzük.

A multiverzum struktúrája az egyes univerzumok természetétől és felépítésétől függ, valamint attól, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz. A multiverzum elméletével a kozmológia, fizika, asztrológia, vallás, filozófia, pszichológia, valamint a fikciók tömege foglalkozik.

Így hát utánaszámolhatsz, hol vagy Te ebben az egész történetben és ha felébredtél, törülközővel a válladon kezdheted újraolvasni a Galaxis útikalauz stopposoknak c. alapművet. A többit a képzeletedre bízom.

 

egy kis történelem…

2014 március 23. | Szerző: amfortas

A magyar nemesség az 1506-os rákosi végzés  során arról határozott, hogy ha Jagelló Ulászló férfi örökös nélkül találna elhunyni, abban az esetben többé nem választ meg királynak  mást, mint magyar embert.  Szép terv. Azonban mégiscsak sikerült egy fiú utód:  a Lajos. És az 1506-os végzés sem a hazafiságról szólt, mint ahogy azt  vágyunk  így tudni, hanem hatalmi harcokról és egy ember :  Szapolyai János személyes hatalmi ambíciójáról.(  Lajos halála után meg is szerezte a trónt, bár osztoznia kellett rajta és az ország nagy hányadán…) Három évvel a mohácsi vereség után  Szapolyai  , mint a hatalom birtokosa, a török által kézben tartott déli országrészt nem harcban visszaszerezni indult, hanem , hogy kezet csókoljon Szulejmán szultánnak. („keleti nyitás” ) A töröknek a nyugattal szembeni harcához hadműveleti   területként  rendelkezésre bocsátotta az országot ( a hazát…) , 1529-ben  Bécs alá és 1532-ben Kőszeg alá azért juthatott el az oszmán had, mert harc nélkül átmenetelhetett Szapolyai országán.  A nyugati országrész felett uralkodó Habsburg Ferdinánd volt az, aki megállította a törököt Bécsnél, s az ő egyik hadvezére, a horvát Jurisics Miklós  védte meg Kőszeget, megállítva a török további nyugati terjeszkedését.

Habsburg Ferdinánd ( és több utódja)  sokszorta több pénzt áldoztak Magyarország védelmére, mint amennyi az országból befolyt ( vö. EU/ Nato  – Magyarország.  be és kifizetések… Rákos mezején ugyanis mellesleg a Magyar nemesség hazafiasan arról  is határozott, hogy nem adózik)  Csak az itthoni végvárakat védő katonák zsoldja többszöröse volt  annak, mint ami a Magyarországról a közös kasszába befolyt  összes évi jövedelem, nem számolva az ezek sokszorosát kitevő várépítési költségeket. Magyarország Bécs segítsége nélkül akkoriban napokig sem bírta volna ki , mint ahogy azt Buda harc nélküli eleste is illusztrálta.

Büszkék lehetünk tehát arra, hogy hazánk  évszázadokon át harcban védte Európát?  Hát így….

A véletlenek sorsa. Egészen véletlenül.

2014 március 2. | Szerző: amfortas

Te, aki most egészen véletlenül ( netán tudatosan?) olvasod ezt a dolgozatocskámat, fantasztikusan elképesztő véletlenek döbbenetes összejátszásának vagy alanya , alfája és ómegája. Gratulálok és örülök Neked!

Nem volt könnyű idáig eljutnunk.  Kezdjük tán azzal : hogy  Te itt légy, ahhoz atomok milliárdjainak kellett véletlenszerű mozgásuk során olyan szívességet tenniük Neked, hogy elfoglalják azt a bonyolult helyzetet, amely Téged alkot. És ez egy olyan helyzet , ami soha azelőtt nem létezett és soha ez után nem is fog. Azt is sejthetjük nagyjából, hogy ez az állapot az atomoknak nem okoz túlságosan nagy örömöt, nincsenek valószínűleg tudatában annak, milyen nagyszerű lehet összefogásuk által azt a helyzetet létfenntartani, ami Téged soraim olvasására késztet. Ez tehát a véletlenek hihetetlen egybeesésének a valószínűségszámítások elméleteit meghazudtoló sorozata. És ráadásul: az atomok pontosan tudják, hogyan kell viselkedniük, és nem pont a Te kedvedért viselkednek így. Mégis: ezek az  atomok  egyetlen cél szerint működnek: hogy Te saját magad tudj maradni, és most engem olvassál. Becsüld meg tehát Magad.

Ennyit a véletlenekről… azaz , hogy illetve…képzeld el, micsoda őrületes véletlenek veszik körül életed minden pillanatát: például jártodban-keltedben megpillantasz egy autót és , ha a véletlenek sorszerűsége a véredben van, felkiáltasz: de hiszen ennek az autónak a rendszáma  LVB 362 ! Ez egy semmihez nem köthető szám és betűkombináció, még sohasem láttam, hát nem csodálatos véletlen, hogy pont itt és most látom meg? Vagyis ennek ugye semmi értelme.

Azonban akik tagadják, hogy lenne véletlen, túlságosan leszűkítik a valóságot, amikor csak a megtörténő eseményekre koncentrálnak.Azt mondják: “nem véletlen, hogy találkoztunk”, “nem véletlen, hogy éppen otthon voltam”, “nem véletlen, hogy pont most betegedtem meg”……..stb… Ha semmi sem véletlen, akkor nem csak az nem véletlen, ami megtörténik, hanem az is, ami nem.

Innentől tehát nem elég azon gondolkozni, hogy miért történt az, ami, hanem azt is leltárba kell venni, ami nem történt meg. Végig kell gondolni, hogy adott napon kikkel nem találkoztunk, kikkel nem ismerkedtünk meg, milyen betegségeket nem éltünk át, milyen vidékekre nem vetődtünk el, milyen telefonhívásokat nem kaptunk meg……..stb.

Így teljes a kép. Ha már nincsen véletlen.

 

Hitéleti paradoxonok

2014 március 2. | Szerző: amfortas

0. P-DOX;
Tudvalevőleg a világot i.e. 4004. október 11-16. között teremtették, éppen olyanra, hogy tizenöt milliárd évesnek nézzen ki. Bár ezzel szemben áll a múltcsütörtökisták felfogása, akik szerint a világot Isten múlt csütörtökön teremtette ebéd után, és velünk együtt megteremtette a korábbi időkre vonatkozó emlékeinket is. 

 

1. P-DOX;
A római keresztény papok azok, akiket mindenki “atyának” szólít, kivéve a gyerekeiket,

akiknek azt kell mondaniuk, hogy: “bácsikám”.

 

2.  P-DOX; 

Bertrand Russel angol filozófus írta; (és sok mindenre magyarázatot ad) 

Ha az emlékezetem nem csal, az Evangéliumban egyetlen dicsérő szó sem esik az értelemről.

 

3. P-DOX;
A pesszimista nem más, mint egy tapasztalt optimista ember.

 

5. P-DOX;
Ha megdobnak kővel, akkor dobd vissza kenyérrel.
A kenyér legalább két hetet száradjon, és három kilós legyen.

 

6. P-DOX;
Krisztusi tanítások védelmében hívőkből álló csőcselék lincselt meg egy jézustagadót.

 

7. P-DOX;
Én csakis akkor tartom tiszteletben hitedet, ha te is tiszteletben tartod a hitetlenségemet.