Csillagászok újabb jelöltet szúrtak ki a potenciálisan lakható bolygó címre, mely ráadásul nincs is túl messze.
Az újonnan megtalált exobolygó – az úgynevezett szuperföld – a HD 40307g nevet kapta. A HD 40307 gazdacsillag lakhatósági zónájában helyezkedik el, éppen a megfelelő távolságban ahhoz, hogy még folyékony vizet hordozhasson. Alig 42 fényévre található tőlünk, ami azt jelenti, hogy a leendő teleszkópokkal talán közvetlenül is meg lehet figyelni. A kutatók szerint azonban még rengeteg megfigyelésre van szükség a Földdel való bármely hasonlóság megerősítéséhez.
Két felfedezett társával együtt a több mint 800 ismert exobolygó egyre növekvő katalógusához csatlakozik, és úgy tűnik, csak idő kérdése, míg a kutatók megtalálják a „második Földet”, azt az atmoszférával rendelkező sziklás planétát, mely egy Nap-szerű csillag körül kering annak lakhatósági zónájában. A HD 40307 nem különösebben hajaz a Napra, csillagunknak kisebb, hűvösebb verziója, mely narancsszínű fényt bocsát ki. „Az új bolygó hosszabb röppályája azt jelenti, hogy klímája és atmoszférája talán megfelelő az élet hordozásához” – mondja Hugh Jones, a vizsgálat társszerzője.
A HD 40307g egyike a gazdacsillag körül felfedezett három új világnak. Mivel a csillagról korábban már kiderült, hogy három szuperföldnek ad otthont, az új csoporttal teljes bolygószáma hatra emelkedik. A korábban észlelt bolygók röppályája túl közel helyezkedik el a csillaghoz ahhoz, hogy folyékony vizet hordozhassanak.
Az új vizsgálatban a kutatók az Európai Déli Obszervatórium chilei La Sillában lévő 3,6 méteres teleszkópjának HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Sea) készülékét alkalmazták a rendszer újbóli vizsgálatához. A műszer lehetővé teszi, hogy a csillagászok észleljék egy gazdacsillag fényében a körülötte keringő bolygó kiváltotta, apró gravitációs “imbolygásokat”.
A csapat új analizáló technikái azt is lehetővé tették, hogy további három szuperföldet szúrjanak ki a csillag körül, beleértve a HD 40307g-t, melyről úgy hiszik, legalább hétszer nagyobb tömegű bolygónknál. Mikko Tuomi, a vizsgálat vezetője szerint a HD 40307g-ről elképzelhető, hogy sziklás bolygó, de az is lehet, hogy nem az. „Jelen pillanatban az az igazság, hogy egyszerűen nem tudjuk, a bolygó egy nagy Föld, vagy pedig egy kicsi, meleg Neptunusz szilárd felszín nélkül.”
A HD 40307g a rendszer hat bolygójának legkülsőbbike, 90 millió kilométeres átlagos távolságban csillagától. A másik két újonnan megtalált exobolygó valószínűleg túl forró az általunk ismert élet hordozásához. Azonban a HD 40307g – mely hivatalosan „bolygójelölt” marad, míg a későbbi kutatások meg nem erősítik létét – kényelmesen “fészkel” a csillag lakhatósági zónájának közepén.
Ezenkívül a HD 40307g pályája elég távoli, így elképzelhető, hogy nem kötött pályán kering – mint a Hold a Föld körül -, hanem valószínűleg a Földhöz hasonlóan szabadon forog, felszínének egészét megmutatja a csillagnak. A kötött pálya hiánya „növeli annak esélyét, hogy tényleg Föld-szerű feltételek uralkodhatnak rajta” – mondja Tuomi.
Szuperföldeket korábban is észleltek más csillagok lakhatósági zónájában. Például a NASA termékeny Kepler teleszkópja 2011 decemberében fedezte fel a potenciálisan lakhatónak tartott Kepler-22b világot. Ez a planéta 600 fényévre helyezkedik el, ami nem is olyan nagy távolság, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Tejút mintegy 100 ezer fényév széles. A HD 40307g viszont csak 42 fényévre van tőlünk, ami elég közelinek számít ahhoz, hogy a később fejlesztett teleszkópokkal talán közvetlenül meg lehessen figyelni. A tanulmányt az Astronomy & Astrophysics folyóirat fogadta el közlésre.
A naprendszerünkön kívüli, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L’Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is van. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt.
Kezdhetünk csomagolni
2012 november 10. | Szerző: amfortas
Szuperföldet találtak bolygónk szomszédságában
Az újonnan megtalált exobolygó – az úgynevezett szuperföld – a HD 40307g nevet kapta. A HD 40307 gazdacsillag lakhatósági zónájában helyezkedik el, éppen a megfelelő távolságban ahhoz, hogy még folyékony vizet hordozhasson. Alig 42 fényévre található tőlünk, ami azt jelenti, hogy a leendő teleszkópokkal talán közvetlenül is meg lehet figyelni. A kutatók szerint azonban még rengeteg megfigyelésre van szükség a Földdel való bármely hasonlóság megerősítéséhez.
Két felfedezett társával együtt a több mint 800 ismert exobolygó egyre növekvő katalógusához csatlakozik, és úgy tűnik, csak idő kérdése, míg a kutatók megtalálják a „második Földet”, azt az atmoszférával rendelkező sziklás planétát, mely egy Nap-szerű csillag körül kering annak lakhatósági zónájában. A HD 40307 nem különösebben hajaz a Napra, csillagunknak kisebb, hűvösebb verziója, mely narancsszínű fényt bocsát ki. „Az új bolygó hosszabb röppályája azt jelenti, hogy klímája és atmoszférája talán megfelelő az élet hordozásához” – mondja Hugh Jones, a vizsgálat társszerzője.
A HD 40307g egyike a gazdacsillag körül felfedezett három új világnak. Mivel a csillagról korábban már kiderült, hogy három szuperföldnek ad otthont, az új csoporttal teljes bolygószáma hatra emelkedik. A korábban észlelt bolygók röppályája túl közel helyezkedik el a csillaghoz ahhoz, hogy folyékony vizet hordozhassanak.
Az új vizsgálatban a kutatók az Európai Déli Obszervatórium chilei La Sillában lévő 3,6 méteres teleszkópjának HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Sea) készülékét alkalmazták a rendszer újbóli vizsgálatához. A műszer lehetővé teszi, hogy a csillagászok észleljék egy gazdacsillag fényében a körülötte keringő bolygó kiváltotta, apró gravitációs “imbolygásokat”.
A csapat új analizáló technikái azt is lehetővé tették, hogy további három szuperföldet szúrjanak ki a csillag körül, beleértve a HD 40307g-t, melyről úgy hiszik, legalább hétszer nagyobb tömegű bolygónknál. Mikko Tuomi, a vizsgálat vezetője szerint a HD 40307g-ről elképzelhető, hogy sziklás bolygó, de az is lehet, hogy nem az. „Jelen pillanatban az az igazság, hogy egyszerűen nem tudjuk, a bolygó egy nagy Föld, vagy pedig egy kicsi, meleg Neptunusz szilárd felszín nélkül.”
A HD 40307g a rendszer hat bolygójának legkülsőbbike, 90 millió kilométeres átlagos távolságban csillagától. A másik két újonnan megtalált exobolygó valószínűleg túl forró az általunk ismert élet hordozásához. Azonban a HD 40307g – mely hivatalosan „bolygójelölt” marad, míg a későbbi kutatások meg nem erősítik létét – kényelmesen “fészkel” a csillag lakhatósági zónájának közepén.
Ezenkívül a HD 40307g pályája elég távoli, így elképzelhető, hogy nem kötött pályán kering – mint a Hold a Föld körül -, hanem valószínűleg a Földhöz hasonlóan szabadon forog, felszínének egészét megmutatja a csillagnak. A kötött pálya hiánya „növeli annak esélyét, hogy tényleg Föld-szerű feltételek uralkodhatnak rajta” – mondja Tuomi.
Szuperföldeket korábban is észleltek más csillagok lakhatósági zónájában. Például a NASA termékeny Kepler teleszkópja 2011 decemberében fedezte fel a potenciálisan lakhatónak tartott Kepler-22b világot. Ez a planéta 600 fényévre helyezkedik el, ami nem is olyan nagy távolság, ha azt vesszük figyelembe, hogy a Tejút mintegy 100 ezer fényév széles. A HD 40307g viszont csak 42 fényévre van tőlünk, ami elég közelinek számít ahhoz, hogy a később fejlesztett teleszkópokkal talán közvetlenül meg lehessen figyelni. A tanulmányt az Astronomy & Astrophysics folyóirat fogadta el közlésre.
A naprendszerünkön kívüli, vagyis idegen csillagok körül keringő bolygókat nevezzük extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L’Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismerünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 többcsillagos bolygórendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is van. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt.
Oldal ajánlása emailben
X