idő, idő, I D Ő

2011 január 4. | Szerző: amfortas |

Idő, idő, IDŐ

Új év, új idő….de hisz  az idő ugyanúgy múlik!  Talán idén még gyorsabban fog! Vagy mégsem?

Mire van időd?

 Ó, én úgy ismerem a válaszokat:

 „Nincs rá időm.”

„Nem volt rá időm.”

„Nem lesz rá időm.”

Erre vagy arra a dologra, vagy pedig éppenséggel:  Számodra nem létezem. Még pontosabban: nem létezem. Mert hiszen, ha nincs időm, nem létezem.

Legyen: mindenre és mindenkire időd!  Mert elárulhatom, mindenre és mindenkire van időd. Persze, Te válogatsz. Nem mindent és nem mindenkit. Milyen igazad van! Csínján kell ám bánni azzal az irígy idővel!

Ha „ nincs idő” valamire, vagy valakire, ez általában azt jelenti, hogy valami vagy valaki más pillanatnyilag sokkal fontosabb számodra. Ezt a frázist tehát kényelmes kifogásként szoktad használni és idővel ténylegesen azzá is válik. Csak, hogy tudd…ócska kifogássá. De persze ez nem is olyan egyszerű dolog. A túlhajszoltság lehet jogosnak tűnő kifogás, és mint olyan, eléggé kellemetlen. Tudatában vagyunk sok kötelességnek- törődés a családdal, gyerekekkel, munkával, kötelezettségekkel, de azért van itt még valami, ami bizony sokat nyom a latba: a motiváció hiánya, amit egyszerűbben kedvetlenségnek is nevezhetünk. Ez pedig a figyelmetlenség és a stressz mellet a legnagyobb időrabló: felelős az állandó hajszoltság érzetéért. Amikor kellemes az időtöltés, akkor és ott angyalszárnyakon száll az idő, ami nyűg, ami teher, azt tonnás teherként cipeli lelkünk, ádáz harcot vívunk  minden másodpercünkért. Az időhöz való viszonyunkban a belső motiváció annál meghatározóbb, minél szabadabbak vagyunk a külső kényszerektől.

Mielőtt folytatnám… (mert hiszen igazából nincs időm Veled ilyesmiről agyalogni) , ajánlanék egy próbát:

Egy héten át minden tevékenység elkezdése előtt tedd fel magadnak a kérdést:  Feltétlenül meg kell ezt tennem? Mi történik, ha nem teszem?

Legyünk őszinték! Meg fogunk lepődni, hogy az állítólagos időrablók közül milyen sokkal fogunk találkozni!!!

 

(lehetőleg máma még…)