Ettél már cápauszony levest? Nagyon jó receptek találhatók a neten ám! Jó étvágyat, ha hozzájutsz! Azaz…várj egy picit, megkérdeznélek, mielőtt nekilátsz, tudsz-e még valamit a cápákról azon kívül, hogy csúnya mérges ragadozó állat, alig várja, hogy a közelébe kerülj és megehessen? Én azt gondolom, többnyire nem tudsz semmit a cápákról, ezért szeretnélek néhány izgalmas dologba beavatni, ha bírod az agymunkát. Mert a cápa a természet egyik legősibb, legkülönösebb, hovatovább legtökéletesebb gépezete és mint ilyen, a nagy túlélő. Köztünk élő kövület. Már a Devonban (úgy 400 millió éve ) megjelent, amikor bizonyos halak épp lábakat kezdtek növeszteni, hogy meghódítsák a szárazföldi élőhelyeket (Tetrapodák, az ostobábbjai. A cápa nem volt ilyen meggondolatlan, maradt a vízben…) Ekkor terjedtek el a szárazföldön az első ízeltlábúak is, mint a rovarok és a pókok. Hol voltak még akkor a dinók!…A devonban jöttek létre az első fás szárú szárazföldi növények, ami lehetővé tette, hogy a növények nagyobb méretet érjenek el. A cápa pedig vígan és gondtalanul elvolt a tengerben, mindene megvolt, nem kellett házat építenie, fűtenie,autóra, jakuzzira gyűjtenie, a betevő falat beúszott a szájába, csak kicsit meg kellett szűrnie a vizet azokkal a pikkelyszerűségekkel, amit mi fogaknak hiszünk. Ezek a megkeményedett pikkelyek könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is…A cápák a kihullott fogaikat 24 órán belül képesek kicserélni! ( Sőt,vannak ilyesfajta „fog” nélküli cápák is, melyek a tengervízből planktonokat szűrnek ki…) A „fogak” rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására, és tépésére alkalmasak. A kitépett falatokat aztán egészben nyelik le. Az emberre nem támadnak, csak néha, tévedésből belekap némelyikük, de csontosak, rágósak vagyunk és a cápa minket nem szeret, nem tud bennünket megrágni. Megragadni sem nagyon tud ám Téged, ahhoz hátára kell forduljon, mert alul van a szája.  Egyébként, a cápákat evőgépként ismerik. De miután a cápafajok egy része hidegvérű, van, amelyik naponta csupán a testsúlya két százalékának megfelelő mennyiségű ételt eszik. Ez valamennyivel kevesebb annál, amennyit az ember eszik. Tudod-e, miért nagy túlélő a cápa? Nincs immunrendszere, nem fognak rajta a betegségek, fertőzések. Testének tekintélyes része a mája, ez nagyságrendekkel erőteljesebb méregtelenítő képességekkel bír, mint akár az emberé. Ezzel a védekezéssel be is éri. Ellenségei nem voltak, értelmetlen legyilkolászására nem készítette fel Jóisten, vagyis az evolúció az alatt a négyszázmillió év alatt, míg meg nem jelent az ember. Húsa nem túl ízletes. Mozgékony sőt rendkívül gyors különleges testalkata és uszonyai valamint bőrfelülete miatt. A cápabőrt az ember már lekoppintotta, mert a legjobb siklófelületnek bizonyult. A cápáknak nincs egyensúlyszervük, ezért aztán állandóan mozogniuk kell, ha megállnának, elszédülnének és ebből sok bajuk származna.. Nincs úszóhólyagjuk, ezért egyszerűen elsüllyednének, ha abbahagynák az úszást. Tehát a cápa állandó mozgásban van. Nem alszik, mert akkor sokat kellene forgolódnia álmában és lehet úgy aludni? De nincs is rá szüksége. Jól fejlett agya egy nagy porcba van ágyazva, hiszen csontjai nincsenek, porcos-hal. Rugalmas testét  annak köszönheti, hogy csontozat helyett porcok alkotják a vázát. (nem virágvázát, Te!) Torpedó alakú testük az egyik legáramvonalasabb forma a természetben. Igaz, az úszóik merevek, nem összehajthatóak, mint más halaknál, ezért ha vízfelszínhez közel úsznak, mint vitorlák merednek fel. A májában tárolt zsírt energiaforrásként használva a fehér cápa akár 3000 ( háromezer!) kilométert is le tud úszni egyvégtében! Van egy különleges szerve az úgynevezett Lorenzini-féle ampulla. A cápa ezzel érzékeli az élő szervezetek, a zsákmányállatok által kibocsátott gyenge elektromos erőteret.    De képesek érzékelni a víz sótartalmát és hőmérséklet különbségeket, a tengervíz nyomását, nyomáskülönbségeket  és összetételét. Legkiválóbb szervük azonban az orruk, agyuk kétharmada csak a szaglással foglalkozik. Állítólag egyetlen csepp vért képesek megérezni több kilométeres távolságból. Szaglószervük páratlan, ha mondjuk Pesten, a Kecskeméti utcában finganál, azt Kecskeméten megérezné, ha szabad efféle hasonlattal élnem. Érdekesség még a cápáknál az, hogy a szájukban találhatóak az állatvilág legfinomabb elektromos érzékelői. Egy milliomod voltnyi elektromos feszültséget is képesek érzékelni. Ez még annál is kisebb, mint az a természetes elektromos jel, amelyet az állati idegrendszer csatlakozási pontjai adnak le. Így a cápa elektromos nyomon is tudja követni áldozatát. A cápa oldalán húzódó hosszanti vonal nyomásérzékelő csatornák. Ezeket a csatornákat kocsonyás anyag tölti ki, amely egy közelben tartózkodó állat mozgására, vagy a cápa mozgásával keltett és az álló tárgyakról visszaverődő nyomáshullámokra reagál. A cápák általában jól látnak, de sokkal fejlettebbek a szagló szerveik. Orrlyukaikat csakis szaglásra használják, a vérre rendkívül érzékenyek. A tengervízben, egymilliószoros hígításban is észlelik a vért, az körülbelül olyan, mint 115 liter vízben egy csepp vér. A legtöbb cápa már kifejlett utódot hoz világra, a tojás az anya szervezetében fejlődik ki, elevenszülők. Az anya méhében az erősebb utódok a gyengébbeket elfogyasztják. A legtöbb cápánál a két szem, mivel távol van egymástól és hólyagszerű, 360 fokos látást biztosít neki. A tengerfenéken portyázik. Van egy kedvencem, a Lámpás cápa: tüskés, világító cápa, és kizárólag csak a Csendes- és az Atlanti óceán szigetvilágának környékén él. A hasán levő lámpás segítségével kutat élelem után. Egyszerűen zseniális! Igen, ragadozó, elsősorban planktonokkal, halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkozik, de a nagyobb termetű cápafajok tengeri emlősöket is zsákmányolnak, Egyébként: biztos, hogy semelyik fatája sem növényevő, ha a planktonokat az állatok közé soroljuk (a fajok 10%-a lehet veszélyes az emberre).Többségük a tengerek lakója, de egyes fajok a trópusi folyókban is megélnek. Vérük sótartalma szinte hajszálpontosan megegyezik a tengervíz sótartalmával, ahogy az emberé is, úgyhogy ezen is lehet elmélkedni cápauszony-leves evése közben. Ja, a cápauszony: elég könnyen beszerezhető, a szárított cápauszony talán már a sarki fűszeresnél is ott van a polcon. Elkészítése könnyű, tán ízlés dolga csak, hogy nagykanállal edd!

Hm… még valami: A cápák lassan nőnek és viszonylag kis számú utódot hoznak világra. A járulékos halászat a populációk fennmaradását erősen veszélyezteti. Az angol, francia, spanyol, portugál, kínai, japán halászok a kifogott cápáknak  ugyanis leggyakrabban csupán az uszonyait használják fel, levágják az élő állatról, majd a megcsupaszított cápát visszadobják a vízbe. A cápa ezt természetesen nem éli túl, mert nem készült effajta barbárságra és nem tud gyorsan új uszonyokat növeszteni, nem tud úszni, mozogni, elszédül és megfullad. A cápauszony és a cápahús is számos európai étteremben megtalálható, még hagyományos angol “fish and chips” éttermekben is. Utánanéztem: Évente átlagban 4 ember veszti életét cápatámadás miatt, és évente több, mint 70 millió cápát pusztít el a tápláléklánc csúcsán randalírozó teremtés koronája, az ember. (jelentős részüket tehát uszonyuk miatt irtják, a szar ízű kocsonyás uszonyt ínyencek”és potenciazavarosok eszik,)  Jó étvágyat!