Esztétikát mindenütt!!! I. Síelés
2009 november 26. | Szerző: amfortas |
Az esztétika fogalomkörének határait próbálom egy ideje magamban feltérképezni annak kapcsán, hogy lakásomban formai változásokat eszközöltem, ami elméleti síkon a lakótársaim szíves figyelmére is kiérdemesült. (falbontással, kopácsolással járó műveletek kritikai megközelítése) Nem csak lakásom belső hangulata,formajegyei finomultak tehát ki esztétikai értelemben munkálkodásom következtében, de lehetőségem nyílott tanulmányozni az engem körülvevő kis közösség kifejezésformáinak esztétikáját is… 🙂
Tehát az a kérdés foglalkoztat, mi mindent és hogyan lehet esztétikai kérdéssé nemesíteni? A következőekben felszabaduló energiáim egy részéből némi eszmefuttatásra fogok vetemedni ebben a szellemben, a teljesség igénye nélkül…
Aktuálisan mondjuk, ma: (mert már a síszezonra szeretnék koncentrálni, de más oka is van…):
SÍZÉS ÉS ESZTÉTIKA
Ahogy a művészetekben és mindennapokban is megtörténik, úgy a sportban is megpróbálható a szépség tárgyiasítása.
A sokféle terep, hegyoldalforma és az álomszerű hegyi világ indokolják, és lehetővé is teszik egyfajta mozgási esztétika megélését a sísportban. A síelés különösen alkalmas a szép mozgások végzésére, ahol az elegancia, formatökély és könnyedség elérése nem is annyira lehetetlen, tanulható és tanítható.
Milyen tulajdonságok jellemezhetik a szép sízést?
A teljesség igénye nélkül egyfajta megközelítés: puha, könnyű, időben nyújtott mozgási ritmus. Nem rohanó, nem vontatott, hanem elasztikus és ritmikus. A mozgásnak nincsen sem eleje, sem vége, lenyűgözően folyékony és kerek haladási mód.
Két csoport
A síelésnek esztétikai szempontból két csoportja lehet: a szépen síelők, és az élvezettel síelők.
A szépen síelés jellemzői
formailag tökéletes és harmonikus mozdulatok, elegáns perfekt haladási mód. A lengéseket a hóra varázsolják, a síelés művészetté válik.
Az évezettel síelés jellemzői
A hóbeli mozgás teljes élvezete. A siklás, a kanyarok megsíelése, terephullámok, a pompás hó, stb… nyilvánvalóan a pozitív érzéseket és élvezeteket jelenítik meg.
Mindkét csoportban a mozgásokat összekötik az érzéki észlelések magas fokával, és a mozgás esztétikájára nagy hangsúlyt fektetnek.
Példák
– Csak az esésvonalból kivezetett lengések hatnak időben nyújtottnak. A mozgás ugyan veszít a gyorsaságból, de nem a dinamikából. A feszültség puha átmenetben változik ernyedtséggé az ernyedtség, pedig egy gyors, de nem ugrásszerű mozdulattal vált feszített helyzetbe.
– A különösen lenyűgöző ritmizálást azáltal érhetjük el, hogy a fordítást és hajlítást elosztjuk az egész ívben, ezáltal tudunk a következő ívbe egészen puhán belemozogni.
– Kifinomult módszerekkel, (előforgatás – ellenforgatás) különösen folyékonyan lehet összekötni egymással a lendületeket.
– A kar és bot mozgások, a bal és jobboldali ívek szimmetriája szintén befolyásolják a mozgás szépségét, esztétikumát.
Hát, erről ennyit…..
(Forrás: Franz Hoppichler: Die österreichise Skischule)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
:-)))
Kár, hogy nem tudok síelni, bizonyára remek érzés lehet!
Legyen szép napod!