Társat keresel ?

2009 szeptember 26. | Szerző: |

 

Mai becslések szerint mintegy harmincmilliárd bolygó lehet galaxisunkban, a Tejúton. Mintegy százmilliárd, a tejúthoz hasonló galaxis lehet a világegyetemben. Vagyis százmilliárdszor harmincmilliárd bolygó : ez bizony nagy szám. A DNS spontán kialakulásának valószínűsége igen-igen kicsi. Mondjuk, csak minden tízmilliárdomodik bolygón történhetett meg./Goldilocks sáv/ Vagyis ilyen mérhetetlenül kicsi valószínűségű esemény is legalább háromszáz-milliárd bolygón bekövetkezhetett… Ez már biztató! És ebből egy a mi Földünk /FG4/ És mi pont itt vagyunk és most !!!!!  Hűűűűűdenagyszerencse, TE!!!  Jól kellene gazdálkodnunk kivételes szerencsénk adta lehetőségeinkkel, nem gondolod???


A Tejútrendszer centruma és környezete 340 millió pixeles képének kicsinyített változata [ESO/S. Guisard]

Mennyire vagyunk magányosak az univerzumban?  Ma reggel olvastam egy nagyszerű cikket  ( akár én is írhattam volna 🙂 )  :   http://nol.hu/ajanlo/20090926-karosszek_az_oort_felhok 

Minél nagyobb a tömeg, én annál inkább elveszve érzem magam benne. A magányos tömeg… Hatmilliárd ember él a földön, ilyen olyan kisebb-nagyobb közösségekben, de többnyire társas magányban. Mennyi a valószínűsége annak, hogy szembetalálkozom azzal, akit az Igazinak hiszek és tényleg az? Mennyi az esélye annak, hogy szembe jön velem az, akit én Igazinak látok meg, és talán Ő is hasonlóképpen engem?    Mikor, hol, melyik bolygón kellene  és milyen formában ahhoz megszületnünk, hogy ez így legyen? De hisz itt vagyunk!   Adunk-e esélyt magunknak, hogy felismerjük az igazit nagy bús-keseredett keresésünk során?     

„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve
nézem, amit meglátok hirtelen.
Egy pillanat s kész az idő egésze,
mit száz ezer ős szemlélget velem.” /J.A./                                                                                                                                       

És aztán, bár még föl sem fogtuk, kik vagyunk és lehetünk  amúgy teljességében egymásnak MI, a nagy okosak, lehajtott fejjel  elválunk és már nem ismerjük egymást, de biztatásul ott az egész univerzum, és játszadozzuk tovább a ránk szabott időben szerencsejátékunkat az elszalajtott esély megnövelte esélytelenség  tudatában. Abban bízhatsz talán, hogy egyszer nyerni fogsz: de csak akkor, ha okosan töltöd ki a lottószelvényedet!  

 

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. csatangoloo says:

    Kedves Amfortas!

    Mennyire vagyunk magányosak az univerzumban?
    Éppen annyira, amennyire egy nagyvárosban. Amennyire magányossá tesszük magunkat.
    A másik megtalálásának esélye? Hát jelen pillanatban egy a hatmilliárdhoz!
    De csak ha racionálisan gondolkodunk.
    Van egy olyan érzésem, hogy a teljesség felé nem mindig az ésszerűség vezet.
    :-)))


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!