Vallással, hittel nincs nekem bajom az égvilágon semmi. Hanem, annál inkább a hit nevében prédikálókkal, az „igehirdetőkkel”, a vallási vezetőkkel, a hitszónokokkal, a prófétákkal, végső soron az egyházakkal. Valamilyen okból mindenütt ott a megtérítés, hívek gyűjtésének, manipulálásának, fanatizálásnak szándéka. Így van ez a mai napig, mióta világ a világ. Nem tudom meglátni a nemes szándékot abban a vallási vezetőben, aki Koránnal a kezében öngyilkos merényletre buzdítja híveit, aki az Izraeli-Palesztin vérontások fenntartásában érdekelt, aki Észak Írországban lelkesíti híveit a vallás nevében! És mi van a keresztes háborúkkal, az inkvizícióval, boszorkányüldözéssel vallási háborúk tucatjaival, a Jezsuita hittérítők erőszakos vallásterjesztésével, államok, birodalmak vallás szerinti felosztásával, az ősi szobrokat felrobbantó Tálibokkal, az istenkáromlóktól az egyház által bűnösnek ítélt melegek nyilvános kivégzéséig…
2005 Irán: homoszexuális pár kivégzése. Több, mint 30 iszlám állam tiltja, üldözi, bünteti a homoszexualitást …
Abban a szekularizált, demokratikusnak kikiáltott országban, ahol egyház és állam egymás mellett és nem egymásból él, a templomi misén a pap kígyót-békát kiált az egyik pártra , de a másik megszavazására buzdít. Kinek, kiknek az érdekében? Az egyház lapított a nagy világégésekkor, hallgatott és hallgat a holokausztról, dogmáit csak akkor vizsgálja felül, mikor már nincs más választása, kifogytak az érveik a föld körül keringő napról. A tudománnyal lépést tart tehát, de leginkább a tudomány által felvetett kérdésekre keresi a hite keretein belül tartható válaszokat.
http://www.youtube.com/watch?v=5bdivFHEIww