A világegyetem egy óriási komputer (Vö: Galaxis útikalauz
stopposoknak: az élet értelme 🙂 ) Vegyünk fekete és fehér testecskéket, melyek egy háló
lyukain ugrálnak át. Ha szabályt akarunk alkotni,hogyan, miként, milyen
eredménnyel, néhány egyszerű számolási művelet által egy képlethez jutunk, amely
aztán egyre komplexebbé válik. A tudományosok sejt-automatáknak nevezik azt
a rendszert, amit a számításelméletben
mikrostruktúrák modellezésében használnak fel. A modell elemei szabályos
rácsozatban elrendezett cellák (sejtek), mindegyik véges számú állapot
valamelyikét veheti fel. (Wolfram-szabály) Az idő e modellben szintén diszkrét,
és a sejtek t időbeli állapota véges számú sejt (az
adott sejt szomszédjai) t;‒ 1 pillanatbeli állapotától függ. Ezek a szomszédok az adott
sejtre jellemzőek, és időben nem változnak. Minden sejt ugyanazon
szabályok alapján működik, és minden alkalommal amikor a szabályokat
végrehajtják, egy új generáció jön létre. A
matematikusok egyre több szabályt próbálnak felállítani, hogy megértsék a
sejt-automaták működését. Ezek között a 30-as szabály például különösen érdekes:
ez egy rendkívül zavaros, háromszögekből álló hálózatot ad ki, pont olyat,
amilyet a kúpos-csigák házán látni.
alakzatot hoz létre? Lehet hogy a világ összességében egész egyszerű szabályok
szerint működik? Lehet, hogy az evolúció is ilyen egyszerű? Igen, azt hiszem, a
világmindenség egy hatalmas automata, mely aprócska kis sejtekből, a legkisebb létező elemekből áll, s ezek
az elemek folyamatos ritmusban kiszámolják a következő állapotukat: egy szög a
kalapácsütés utasítására kiszámolja, milyen mélyen hatol a fába. Ha jól
megnézzük, alig mond mást a fizika tudománya ennél: Utánaolvas talán az alma a
gravitációs törvényeknek, mielőtt leesik a fáról? Megbeszéli-e a Föld a Holddal,
mi legyen a keringési távolság? A természet minden automata-szabályt kipróbál és
választ. A hókristályok alakválasztásaitól a faágacskák szétágazásáig a rendszer eszerint működik.Valószínűleg. És, ha ez
így van, a fizikai törvényeknek sincsenek választási lehetőségeik. Egyazon
univerzumban csak egy fizikai törvényrendszer létezhet. És hol van itt Isten? A
tudományban vallásos módon hinni lehet talán, de én ezt értelmezni nem tudom.
Einstein Niels Bohrral vitázva az mondta: Isten nem kockajátékos. (Volt-e
Istennek más választása, mint megteremteni a világot ? 🙂 )A kvantummechanika segítségével később Niels Bohr bebizonyította, ha van Isten,
akkor az bizony mégiscsak kockajátékos. A természet a véletlen mechanizmusára
épül! Stephen Hawking pedig már azt mondja, ha van Isten, az csak szemlélője az
eseményeknek. Vissza Einsteinhez :(Vég nélkül idézhetnénk) „Nem hiszek egy
emberarcú Istenben, és ezt soha nem tagadtam, világosan kinyilvánítottam. Ha van
bennem valami, amit vallásosnak lehet nevezni, az a végtelen csodálatom a világ
struktúrája iránt, amennyire azt tudományunk képes feltárni. Én Spinoza
Istenében hiszek, aki a létezők rendjének harmóniájában mutatkozik meg, nem
abban az Istenben, aki emberi sorsokkal és cselekedetekkel bajlódik.” Én azt gondolom, a vallások instrumentumai, amikor
igéiket hirdetik, ott a tudást messze kikerüli a hit, mert nem tud
vele mit kezdeni. A vallás alapja a hit, nem pedig a tudás.