A feladatlista

2009 június 22. | Szerző: amfortas |

A feladatlista

 

Nincsenek különleges képességgel rendelkező emberek, akik képesek üzeneteket és válaszokat kapni. Mindannyian rendelkezünk belső képességgel, hogy  ”lecsatornázzunk” a valódi információkat. Amikor a gyerekeink válsággal küszködnek, vagy az üzletünk lefelé csúszik, vagy amikor megakadunk a kereszteződésben, a válaszok mindig jelen vannak valahol az éterben és mi mindannyian képesek vagyunk felnyúlni és lehozni azokat.

                            

 Minden ami ehhez szükséges – a törődés. Ez minden.

 Sokszor úgy viszonyulunk a kapcsolatainkhoz, mint az irodai munkához. Az emberek tételekké válnak a feladatlistánkon. Hetente egyszer hívd fel az édesanyádat. Kipipálva. Nyald ki a főnök fenekét. Kipipálva. Mondd meg a feleségednek, hogy a világod középpontja. Kipipálva. Vasárnap vidd ki a gyerekeket a parkba. Kipipálva.

Lényegtelen vajon a feladatlistánk gondolatbeli-e, vagy le van-e írva a papíron. A feladatlista segíthet elvégezni a dolgokat, de nekünk annál többet kellene tennünk. Képesek kellene legyünk ”csatornázni” a körülöttünk levők számára, megoldásokkal rendelkezni még mielőtt a problémák keletkeznének, a megfelelő szavakat kimondani a megfelelő időben, a megfelelő helyen lenni a megfelelő időben – mások számára.

 Ezáltal válhatunk igazi emberré  szeretteink számára, de az utcán megjelenő, teljesen idegen emberek számára is.

 Mondd, milyen gyakran kérdezed meg véletlenszerűen emberektől: ”Hogy vagy”? Igyekszel-e segíteni, ha a válasz az, hogy ”borzasztóan”?

 Mikor fordult elő utoljára, hogy a barátod ajtaján megjelentél bejelentetlenül, de épp időben, hogy megfogd a kezét egy válságban?

Elhatároztad-e valaha magad, hogy más úton mész a boltba és útközben sikerült segítened egy idős embernek, vagy valaki másnak a szükségben?

Ha mindannyian megszokjuk azt, hogy kérdéseket tegyünk fel túl azon, ami megszokott, ami kötelező, ami rajta van a feladatlistán, képesek leszünk megnyílni az üzenetek befogadására mindenki és bárki számára, akivel kereszteződnek az útjaink.

 

Viszont jegyezd meg, hogy mindig újból választjuk azt az utat, amin minden nap járunk. Tedd fel tehát azokat a kérdéseket, és a valódi törődés útján találod majd magad.