Breki barátaim ! Ugye, mi fölöttébb jól érezzük magukat a langymeleg levesben? Ha lehetne még egy kicsit melegebb, hát annál jobb lenne! Hogy kik táplálják a tüzet, még senki nem firtatta,de kit érdekel! Az valahogy olyan természetes, mint ahogy a nap is süt. S ahogy azt sem akarnánk sejteni, hogy előbb utóbb a víz fortyogva főz meg minket, más leselkedő veszélyre sem gondolnánk. Pedig az ott van, s olyan szépen énekel! A természet zenéje , csicsereg egy eljövendő szép új világról, azt dalolja, amit hallani akarunk. A jövő biztonságát fütyörészi, bár van benne sok kis felhang elszámoltatásról, szerződésbontásról, fittyfenéről, de hát ez is csak a mi javunkat szolgálja.
Sütkérezünk a boldogságban . Néha ugyan beborul az ég, de az is csak jó, a tisztító vihar . Vagy frissítő esőt hoz, s minden jót, ami vele jár, kivirágzik a természet körülöttünk, bogarak garmadával repülnek kitátott szánkba, csak győzzük, s ha ügyesen helyezkedünk, még zsebeinket is megtömhetjük, gondolva ebihalacskáink jövőjére. De jó nekünk, hogy nem kell gondolnunk arra, mi lehet a mese vége !
(ld. még: BékamesékI-II-III)
Most hallottam egy viccet nevessetek velem!
Kohn elutazik, és az összes pénzét letétbe helyezi a rabbinál. A rabbi át is veszi, de behívja tanúnak a segédeit Kohn átadja előttük a pénzt, elutazik, visszatér, és felkeresi a rabbit. A rabbi azt mondja, ő egy vasat se kapott. Kohnnak eláll a lélegzete, behívják a két tanút, ők is azt mondják, hogy semmi letétről, pénzről, ilyesmiről nem tudnak. Kohn félájult, egész vagyona oda. A tanúk kimennek, a rabbi kinyitja szekrényét, kiveszi Kohn pénzét, majd mosolyogva elé rakja.
– De rebele, miért kellett velem ezt a rossz viccet csinálni? – Á, semmi különös, csak meg akartam neked mutatni, milyen hitközségben vagyok rabbi.
Most már a sólyom is tudja, milyen békagyülekezet kínkeservesen megválasztott elnöke. Ő már azt is tudja, ki hazudik. Breki barátaim, engem érdekelne, kinek mi a tippje? ( ps. a képen nem sólyom, hanem Kékvércse látható )