könyvhét
2008 június 7. | Szerző: amfortas |
Kiszöktem a könyvhétre.
Volt sok ismerős, ilyen, olyan. De főleg: ilyen. Akiket inkább szeretek mint az olyant.
Akikkel lehet beszélgetni, akiket a belső értékeik mentén szeretek szeretni.
-Hát Te? De rég láttalak!
-Mi járatban?
-Dedikálok.
-?
-Mesélj!
Hát így.
Lacival is találkoztam, alias Hobo… de rég láttuk egymást, mi van Veled?
Innen kezdve magáról beszélt, boldog ember tudom, sikeres, zene, színdarab, könyv,
minden, épp csak kerámiát nem éget.
Jól elbeszélgettünk bár csak ő beszélt…. Igen, értem, tényleg boldog ember, magánélet is rendben, ritka az ilyesmi és végtére is, lehet Vele együtt örülni.
Picit másról ír, versel, dalol, de hát ez már rég csak showműsor, még nála is.
Azért én szeretem.
Wagner a MÜPA-ban, Siegfried, a tavalyi csapat, szerettem volna nagyon menni, talán jövő szombaton,Istenek Alkonya. Talán a legszebb este? Igazán egy bajom van ezzel , azonkívül, hogy most fájdalmamra nem tudnám végigülni…hogy a négy estét egymás után kellene tudnom végighallgatni, most ezt így nagyon összevissza adják. Végre idén, lett volna partnerem! Akinek elmesélhetem, akinek lelkesedhetek, elmagyarázhatom, akivel együtt újra felfedezhetem, aki reméhetően élvezné is velem. Wotan…a vesztes isten és Siegfried ,a jövő kezdete..Megvan itt is a magam lelki dilemmája, merre mutathat ez irányt nekem? de ehhez kell még Istenek Alkonya!!! Máshogy meg inkább egyedül, ha nincsen ehhez jó partnered! Talán jövőre. És akkor biztos ott leszek. Tavaly ilyenkor voltam utoljára, hiányzik is, nekem ez, kicsit betevő falat: jó, hogy Mezzo-n is van és néha ott előkerül, de most marad a CD, felteszem. (szép sorban, Rajna kincse s így tovább) és akkor elmélyedni, gondolkodni is lehet, ehhez is meghozza kedvemet
Közben csemegézgetek begyűjtött könyveimből mert hazahoztam egy könyvhegyet… De lehet, hogy most inkább majd a zenére és a Ring szellemére figyelek?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Én ott voltam és kerestelek.
Tegnap szép zenét hallgattam. Sajátos feldolgozás volt, elgondolkodtam, hogy méltó-e egy operához ez az adaptáció, de arra jutottam, hogy igen. A szöveget – Siegfriedről van szó– kivetítették a színpad fölé, ami nagyban könnyítette a megértést, és kifejezetten élvezetessé tette a nehéz zenével kísért darabot. Igen, ez nagyon jó megoldás, közelebb hozza azokat, akik egyszerűbb történeteken nevelkedtek. Talán az életben is kellene néha egy kivetítő, a félreértelmezések elkerülésére. Mennyivel egyszerűbb lenne, megúsznánk a sértődést, a szégyent, a gyűlöletet, a haragot és minden átkos érzelmet, amit félreértett mondatok okoznak. Mennyivel egyszerűbb lenne. De nincs kivetítő.