<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>levendulas</provider_name><provider_url>https://levendulas.cafeblog.hu</provider_url><author_name>amfortas</author_name><author_url>https://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/</author_url><title>Álom, realitás...</title><html>&nbsp;

&nbsp;

&nbsp;

&nbsp;

&lt;a href=&quot;https://levendulas.cafeblog.hu/files/2015/02/10393859_754083388021947_5438187380170284212_n.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter  wp-image-611&quot; src=&quot;https://levendulas.cafeblog.hu/files/2015/02/10393859_754083388021947_5438187380170284212_n-300x199.jpg&quot; alt=&quot;10393859_754083388021947_5438187380170284212_n&quot; width=&quot;472&quot; height=&quot;313&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

&nbsp;

Mindig hálásnak kell lenni a negatív tapasztalatokért is, mert azokon keresztül legtöbbször az Igazság tárja fel arcát. Azt gondolom, hogy a jóra-helyesre törekvés sohasem feledkezhet meg arról a világról, ami körülveszi. Ha a jóra-helyesre törekvés elszakad a valóságtól, akkor fantazmagóriává változik, és előbb-utóbb belefut a pofonba. De ha valaki csak az adott világ realitásait veszi figyelembe, az nem törekedhet a jóra és helyesre, mert egykönnyen a cinizmus, a hitetlenség lesz úrrá rajta. A kettő egyensúlyára kell törekedni ahhoz, hogy álmainkat meg is tudjuk valósítani. A realitás és az eszmeiség ötvözése örökös harcot fog jelenteni, mert mindig ott lebeg a veszély, hogy az ember átbillen egy határon, és vagy túl realista, vagy túl idealista lesz.  Akik félnek a kockázattól, azok a két véglet valamelyikébe menekülnek: a hitetlenségbe vagy az idealizmusba. Vagyis tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy a kocsmában lehet sportszerűen verekedni. Hibáztam, amikor elkeseredtem azon, hogy a kocsmában nem tartják be a szabályokat. Balgaságot  követtem el, amikor egyenrangú partnernek tartottam valakit, aki kevesebb vagy több volt annál. Ott lebegett a lelkemben a kétség, hogy jogom van-e kimondani a kellemetlen igazságot, megbánthatok-e embereket, és helyes-e, ha ignorálom a perlekedőket.  Amikor ilyen kétségek vannak egy emberben, az csak azt jelenti, hogy nem hisz eléggé az igazában, a tapasztalatában, a tudásában. A legfontosabb, hogy magadban higgy, ne szakadj el a valóságtól, de higgy álmaidban is. Másra igazán akkor már nincs is szükséged...

&lt;a href=&quot;https://levendulas.cafeblog.hu/files/2015/02/10933755_10152979954071011_4954340207075988815_n.png&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-medium wp-image-608&quot; src=&quot;https://levendulas.cafeblog.hu/files/2015/02/10933755_10152979954071011_4954340207075988815_n-300x300.png&quot; alt=&quot;10933755_10152979954071011_4954340207075988815_n&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;300&quot; /&gt;&lt;/a&gt;</html><type>rich</type></oembed>