1.0levendulashttps://levendulas.cafeblog.huamfortashttps://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/<p> </p><div fs="1" class="oc_title"><span style="font-family: Times New Roman;"><span style="font-size: 18px; color: rgb(0, 51, 51);"></span><span style="font-size: 18px; color: rgb(0, 51, 51);">Egy érsek megemlékezik</span></span><br><span style="font-family: Times New Roman;"></span><span style="font-size: 18px;"><span style="font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);"></span><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);"><br></span></span><img src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/KIVGZS1.JPG" class="blogkep"><span style="font-size: 18px;"><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);"><br><br>Az aradi vértanúkra emlékezik a magyarság, a jobb magyarok kicsit jobban. Bábel Balázs kalocsai érsek például Aradon mondott beszédet, a jobb amerikai magyarok, mint Lipták Béla, és a volt külügyminiszter, Jeszenszky Géza, köröztetik a szövegét, mint a véres kardot. Jeszenszky azt is hozzáfűzte, hogy „megrendülve” továbbítja. Mitől rendül meg Jeszenszky Géza? Például ettől: ma „ki vagyunk szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de még attól is rosszabbnak, a személytelen pénz uralmának. Nem hadsereget küldenek ránk, hanem a karvaj tőkét.” A náci hajlamú főpapoknak üzenjük, hogy a „karvaly” szó „ly”-nal írandó, Szálasi ezt még tudta. Hogy e mondat náci eredetű kijelentés, arról csak az nyit vitát, aki egy sort nem olvasott a témába vágó könyvtárnyi irodalomból.</span></span></div><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 51, 51);"></span><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);">Hogy jön az aradi vértanúkhoz a karvalytőke? Ahogy minden máshoz, nekik mindenről ez jut eszükbe. Pedig érsek uramnak lett volna miről beszélnie. Egyebek mellett arról, hogy a Kossuth vezette kormány a szabadságharc alatt három katolikus főpapot volt kénytelen hazaárulónak minősíteni. Egyikük az esztergomi érsek, Hám János, a másik a pécsi püspök, Scitovszky János, akit Ferenc József ezt követően nevezett ki esztergomi érsekké. Vagyis a Habsburg-önkényuralom teljes ideje alatt hazaárulónak nyilvánított érsek állt a katolikus egyház élén. Erről is beszélhetett volna az érsek úr, meg is bánhatta volna elődei bűneit, akik hozzájárultak az aradi vértanúk halálához. A forradalom idején ugyanis a katolikus főpapok többsége a Habsburgok feltétlen híve volt. Amikor Windischgrätz elfoglalta Budát, hálaadó misét tartottak a császárért a Mátyás-templomban. A prímás pénzzel segítette a Habsburg-csapatok győzelmét. 1849 tavaszán 8000 forintot, majd 300 akó bort adott a császári seregnek. </span><br><br><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);">A pécsi püspök és a fehérvári káptalan is nagy összegeket ajánlott fel 1849 tavaszán Windischgrätznek „a törvényes rend helyreállítására”. Ez történt meg Aradon. Húsz katolikus főpapból csak ketten követték a magyar kormányt Debrecenbe: Bémer László nagyváradi és Horváth Mihály csanádi püspök. A szabadságharc leverése után ezért az egyház Bémert lemondatta püspöki címéről, Horváth Mihály emigrálni kényszerült.</span><br><br><span style="font-family: Times New Roman; font-size: 18px; color: rgb(0, 0, 51);">Erről kellett volna beszélnie a kalocsai érseknek Aradon a zsidózás helyett. Mert a zsidókról Kossuth azt mondta, hogy „senki nem adott annyit életben és anyagiakban a magyar szabadságért, mint a zsidók”. Megértük, hogy a Habsburgok oldalán álló főpapok utóda Aradon az akasztófák árnyékában zsidózik. Miközben a zsidók álltak a forradalom mellett, a püspökök meg ellene. Mi jöhet még?</span>rich