Tudományos hit?

1.0levendulashttps://levendulas.cafeblog.huamfortashttps://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/Tudományos hit?A világegyetem egy óriási komputer (Vö: Galaxis útikalauz stopposoknak: az élet értelme :-) ) Vegyünk fekete és fehér testecskéket, melyek egy háló lyukain ugrálnak át. Ha szabályt akarunk alkotni,hogyan, miként, milyen eredménnyel, néhány egyszerű számolási művelet által egy képlethez jutunk, amely aztán egyre komplexebbé válik. A tudományosok sejt-automatáknak nevezik azt a rendszert, amit a számításelméletben mikrostruktúrák modellezésében használnak fel. A modell elemei szabályos rácsozatban elrendezett cellák (sejtek), mindegyik véges számú állapot valamelyikét veheti fel. (Wolfram-szabály) Az idő e modellben szintén diszkrét, és a sejtek t időbeli állapota véges számú sejt (az adott sejt szomszédjai) t;‒ 1 pillanatbeli állapotától függ. Ezek a szomszédok az adott sejtre jellemzőek, és időben nem változnak. Minden sejt ugyanazon szabályok alapján működik, és minden alkalommal amikor a szabályokat végrehajtják, egy új generáció jön létre. A matematikusok egyre több szabályt próbálnak felállítani, hogy megértsék a sejt-automaták működését. Ezek között a 30-as szabály például különösen érdekes: ez egy rendkívül zavaros, háromszögekből álló hálózatot ad ki, pont olyat, amilyet a kúpos-csigák házán látni. <img style="width: 143px; height: 189px;" src="http://levendulas.nolblog.hu/files/1conusbengalensisweb.jpg" minmax_bound="true" width="143" height="189">Lehetséges, hogy egy egyszerű parancsjel ilyen életszerű alakzatot hoz létre? Lehet hogy a világ összességében egész egyszerű szabályok szerint működik? Lehet, hogy az evolúció is ilyen egyszerű? Igen, azt hiszem, a világmindenség egy hatalmas automata, mely aprócska kis sejtekből, a legkisebb létező elemekből áll, s ezek az elemek folyamatos ritmusban kiszámolják a következő állapotukat: egy szög a kalapácsütés utasítására kiszámolja, milyen mélyen hatol a fába. Ha jól megnézzük, alig mond mást a fizika tudománya ennél: Utánaolvas talán az alma a gravitációs törvényeknek, mielőtt leesik a fáról? Megbeszéli-e a Föld a Holddal, mi legyen a keringési távolság? A természet minden automata-szabályt kipróbál és választ. A hókristályok alakválasztásaitól a faágacskák szétágazásáig a rendszer eszerint működik.Valószínűleg. És, ha ez így van, a fizikai törvényeknek sincsenek választási lehetőségeik. Egyazon univerzumban csak egy fizikai törvényrendszer létezhet. És hol van itt Isten? A tudományban vallásos módon hinni lehet talán, de én ezt értelmezni nem tudom. Einstein Niels Bohrral vitázva az mondta: Isten nem kockajátékos. (Volt-e Istennek más választása, mint megteremteni a világot ? :-) )A kvantummechanika segítségével később Niels Bohr bebizonyította, ha van Isten, akkor az bizony mégiscsak kockajátékos. A természet a véletlen mechanizmusára épül! Stephen Hawking pedig már azt mondja, ha van Isten, az csak szemlélője az eseményeknek. Vissza Einsteinhez :(Vég nélkül idézhetnénk) „Nem hiszek egy emberarcú Istenben, és ezt soha nem tagadtam, világosan kinyilvánítottam. Ha van bennem valami, amit vallásosnak lehet nevezni, az a végtelen csodálatom a világ struktúrája iránt, amennyire azt tudományunk képes feltárni. Én Spinoza Istenében hiszek, aki a létezők rendjének harmóniájában mutatkozik meg, nem abban az Istenben, aki emberi sorsokkal és cselekedetekkel bajlódik." Én azt gondolom, a vallások instrumentumai, amikor igéiket hirdetik, ott a tudást messze kikerüli a hit, mert nem tud vele mit kezdeni. A vallás alapja a hit, nem pedig a tudás. rich