A feladatlista

1.0levendulashttps://levendulas.cafeblog.huamfortashttps://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/A feladatlista<link rel="File-List" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CRENDSZ%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_filelist.xml"><link rel="themeData" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CRENDSZ%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_themedata.thmx"><link rel="colorSchemeMapping" href="file:///C:%5CDOCUME%7E1%5CRENDSZ%7E1%5CLOCALS%7E1%5CTemp%5Cmsohtmlclip1%5C01%5Cclip_colorschememapping.xml"><style>  </style> A feladatlista<o:p></o:p> <o:p></o:p> Nincsenek különleges képességgel rendelkező emberek, akik képesek üzeneteket és válaszokat kapni. Mindannyian rendelkezünk belső képességgel, hogy ”lecsatornázzunk” a valódi információkat. Amikor a gyerekeink válsággal küszködnek, vagy az üzletünk lefelé csúszik, vagy amikor megakadunk a kereszteződésben, a válaszok mindig jelen vannak valahol az éterben és mi mindannyian képesek vagyunk felnyúlni és lehozni azokat. <img src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/szOolzsOekok.jpg" class="blogkep"> Minden ami ehhez szükséges – a törődés. Ez minden. <o:p></o:p> Sokszor úgy viszonyulunk a kapcsolatainkhoz, mint az irodai munkához. Az emberek tételekké válnak a feladatlistánkon. Hetente egyszer hívd fel az édesanyádat. Kipipálva. Nyald ki a főnök fenekét. Kipipálva. Mondd meg a feleségednek, hogy a világod középpontja. Kipipálva. Vasárnap vidd ki a gyerekeket a parkba. Kipipálva. <o:p></o:p> Lényegtelen vajon a feladatlistánk gondolatbeli-e, vagy le van-e írva a papíron. A feladatlista segíthet elvégezni a dolgokat, de nekünk annál többet kellene tennünk. Képesek kellene legyünk ”csatornázni” a körülöttünk levők számára, megoldásokkal rendelkezni még mielőtt a problémák keletkeznének, a megfelelő szavakat kimondani a megfelelő időben, a megfelelő helyen lenni a megfelelő időben – mások számára. <o:p></o:p> Ezáltal válhatunk igazi emberré szeretteink számára, de az utcán megjelenő, teljesen idegen emberek számára is. <o:p></o:p> Mondd, milyen gyakran kérdezed meg véletlenszerűen emberektől: ”Hogy vagy”? Igyekszel-e segíteni, ha a válasz az, hogy ”borzasztóan”?<o:p></o:p> Mikor fordult elő utoljára, hogy a barátod ajtaján megjelentél bejelentetlenül, de épp időben, hogy megfogd a kezét egy válságban?<o:p></o:p> Elhatároztad-e valaha magad, hogy más úton mész a boltba és útközben sikerült segítened egy idős embernek, vagy valaki másnak a szükségben? <o:p></o:p> Ha mindannyian megszokjuk azt, hogy kérdéseket tegyünk fel túl azon, ami megszokott, ami kötelező, ami rajta van a feladatlistán, képesek leszünk megnyílni az üzenetek befogadására mindenki és bárki számára, akivel kereszteződnek az útjaink. <o:p></o:p> <o:p></o:p> Viszont jegyezd meg, hogy mindig újból választjuk azt az utat, amin minden nap járunk. Tedd fel tehát azokat a kérdéseket, és a valódi törődés útján találod majd magad. <o:p></o:p> <o:p> </o:p><img src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/sOota.jpg" class="blogkep"> <o:p></o:p>rich