az azonosulás felelőssége

1.0levendulashttps://levendulas.cafeblog.huamfortashttps://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/az azonosulás felelőssége Én vagyok az a beteg ,( bár már gyógyulófélben...) aki ha cigányoznak, akkor cigány, ha zsidóznak , akkor zsidó, aki azonosul az elesettel, hülyével , az éppen testi-lelki védtelennel, ha kell, ha nem. (És persze mindig elnyerem méltó büntetésem ) Van ebben már gyakorlatom, és bár van benne némi mazochizmus, nem élvezetből és nem magam szórakoztatására csinálom. Ahogy a klasszikusokat legjobb eredetiben megkapni, talán úgy szeretném én is magam mással behelyettesítve és így azonosulva megélni annak életét, megérteni reakcióit, válaszait , viszonyulásait , az őt körülvevő világhoz. <IMG class=blogkep height=223 src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/Ikrek_11.jpg" width=294> /IKREK/ <?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 coordsize="21600,21600" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" filled="f" o:spt="75" stroked="f" o:preferrelative="t"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><v:path gradientshapeok="t" o:connecttype="rect" o:extrusionok="f"></v:path><?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape id=_x0000_i1025 style="WIDTH: 183pt; HEIGHT: 161.25pt" type="#_x0000_t75"><v:imagedata o:title="Ikrek_1" src="file:///C:DOCUME~1RENDSZ~1LOCALS~1Tempmsohtmlclip1clip_image001.jpg"></v:imagedata></v:shape> Amikor Günter Wallraff könyvét olvastam (Legalul), akkorra már magam is megéltem Németországban a török vendégmunkások sorsát, hiszen ott én is idegennek számítottam. Lányom cigány iskolatársa viszontagságait látva próbáltam átérezni, milyen lehet Neki , hogy éli meg, ha már kisgyermek korában vak előítéletek veszik körül és szorítják szűk keretek közé, határozzák meg életét, jövőjét. És milyen lehet naponta megélni igazságtalanságot, megaláztatást, tudomásul venni, hogy neki ez jut, mert cigánynak született. És hogy éli meg a fekete a fehérek közt, erről is van tudásom. És mit él meg aki vállalja nemi irányultsága másságát? Mondhatnám, ezek hétköznapi élethelyzetek. És ezekbe az életekbe többnyire belenőnek az emberek. Aztán vannak más sorsok, ahol pszichológus dolga a megértés, és ő jobbára akkor tud segíteni, ha maga is beleéli magát az adott helyzetbe.. A színész is akkor sikeres, ha maximálisan beleéli magát a szerepébe, azonosul vele, még ha akár ő is kell a rosszat megtestesítse . Vagy ott az ügyvéd, akinek minden ügye egy élethelyzet, amibe bele kell lásson, máshogy nem megy . Vajon egy ügyvéd tud-e olyan ügyet képviselni, amit nem ért , vagy éppen ért de nem tud azonosulni vele? Vagy úgy sejti, ügyfele dolgában nem jó ügyet képvisel? Vállalja-e egy kisebbség védelmét, ha magát a kisebbséget nehezen tolerálja? Vállal-e egy hazugságot, akár csak kegyes hazugságot, mert az igazat véli védeni vele? Vajon az is hazugság, sőt, már az ő hazugsága, ha átvállalja, tovább viszi ügyfele hazugságát?. .. Nekem is vannak ilyen vállalásaim, kisebb-nagyobb szerepeket veszek át, élek meg, dolgozom fel, azonosulok vele, és : megtartom magamnak, mert sokszor már nincs visszaút, és nem is illik kilépni, ha kényelmetlen a szerep, hogy hát akkor nem ér a nevem. És előfordult bizony az is , hogy -bár szerintem mindig a nők döntenek -( helyettünk is, és ezt némely némberek a férfi gyengeségének tudják be) de aztán nekem kellett a döntés minden velejáróját, felelősségét, esetleges csúsztatásait vagy igazságtartalmait is vállalnom sőt átvállalnom, mert egy döntést utólag megkérdőjelezni és így meg nem történtté tenni nem lehet. És , mert bárhogy is döntök, mindenhogy megbánom...:-) Ez a blog nagyrészt vergődéseimről szól. Vergődéseim, gyötrődéseim, szenvedéseim, ábrándjaim, vágyaim, csalódásaim , meghasonlásaim , vállalásaim, szenvedélyem blogja. <IMG class=blogkep src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/0000069153.jpg"> rich