kiírás

1.0levendulashttps://levendulas.cafeblog.huamfortashttps://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/kiírás Van nekem egy jó barátom, pszichológiában igen jártas. Azt mondta egyszer, írjak naplót, írjam ki magamból , ami nyomaszt, igen hasznos dolog. Azt gondolom , ez a blog-dolog erre jó. Nincs tétje, valószínűleg nem olvassa senki, magamnak írom , de mégis moderálom , mintha olvashatnák is akár, hiszen nyilvános. Ahhoz meg úgysem jut el, akinek szólhatna, ezáltal nem kell valakinek kedvére írnom , magyaráznom, megfelelnem, valakit ezzel megszólítanom. Nincs tét, mert nincs cél. Öröm ért! Kaptam egy kiscicát épp egy éve: Mirci, -de nem voltam jó gazdája, disszidált. Ma utánamszalad egy Nőce a szomszédból és képeket nyomott a kezembe: a cicám! befogadta valaki egy utcával feljebb, átigazolt a cemende ! De azért örültem, hogy jó gazdára lelt . Vajjon, ha egy emberről lenne szó, akit nagyon szeretsz , de nem vagy jó gazdája: örülnél-e,hogy mástól megkapja azt, amit neked kellene nyújtanod, bárki légyen is az az új gazda? Örülnél-e, ha tudnád, más szereti.? Na igen, de ez egy cica. . Azt gondolom, keveset adtam, de a sok is kevés lett volna neki. Ennyire futotta. <IMG class=blogkep style="WIDTH: 52px; HEIGHT: 14px" height=14 src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/user_8996364_1224486559827.jpg" width=54> Attól tartok, keveset adtam, de néha a kevés is sok !!! <IMG class=blogkep style="WIDTH: 342px; HEIGHT: 165px" height=256 src="https://levendulas.cafeblog.hu/files/c6058.jpg" width=450> az első bekezdéshez még a továbbiakat fűzöm hozzá: Sok ember szerintem tudat alatt is ezt az utat járja : kiírja magából a mindennapi stresszeit és örömeit , a mindennapi tyúkszart is… ez részben a magányos tömeg- effektusnak is tudható be, és egyféle belső menekülés. Vagy talán egy olyan megoldásnak is felfogható némelyek által, mint ami az ősembert is motiválta sziklarajzolásaihoz : lerajzolta a legyőzendő vadat és ezzel már félig-meddig le is győzte. Defőleg és pláne: Az ember a gondolataiért nem tehető felelőssé. Azonban, mikor kimondja , amit gondol, azzal már el kell tudnia számolni Fel kell tudnod vállalni, hogy vitatkozni fognak akár Veled, de a kinyilvánított gondolat legfőbb terhe, hogy azonosítanak vele, aszerint ítélik meg személyed. Tehát moderálod, fésülöd , leellenőrzöd a hirtelen támadt gondolataidat , összeveted értékítéleteddel, kialakult értékrendszereddel, tapasztalataiddal, stb. és eszerint felelősséget is vállalsz értük. A blog egy vékony határmesgyén működik : név nélkül , nicknévvel, vagy akár neved bevállalásával is, de többnyire az ismeretlen vakvilágba nyilvánítod ki gondolataidat és nagyjából csak forma szerint kell moderálnod, és ha netán mégis valaki kritikusan olvassa és odateszi megjegyzését, még mindig eldöntheted, vitába szállsz-e vele, de többnyire csak a gondolataid külső ellenőrzésének veszed, ami esetleg hozzásegíthet annak csiszolgatásához. Nincs azonban felelősséged. Sok blog ezért elég durva tud lenni, ezernyi szélsőséges megnyilvánulást találhatsz, amit írója, ha szembesítenének gondolatával, valószínűleg nyíltan nem vállalna el. rich