<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>levendulas</provider_name><provider_url>https://levendulas.cafeblog.hu</provider_url><author_name>amfortas</author_name><author_url>https://levendulas.cafeblog.hu/author/amfortas-2-2-2/</author_url><title>borozgatás</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;egy telefon egy csodás emberkétől, menjünk , borozgassunk a Rádayban valahol !&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Ma máshogy robogtam át a Petőfi hídon, mint tegnap, s a visszautam mégúgysem volt olyan. Nem csak a néhány pohártól... azzal még robogóra nem nagy baj felülni.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Mindjárt úgy kezdett, ahogy csak Ő : beszélgessünk... vagyis meséld ki magadból&nbsp; ezt az egész történetet. Szóval: jót beszélgettünk.. remélem, hagytam néha szóhoz jutni Őt. Ellazultunk , vidámak voltunk megtaláltam&nbsp; egy kicsit ismét önmagam.&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&lt;IMG class=blogkep style=&quot;WIDTH: 274px; HEIGHT: 429px&quot; height=480 src=&quot;https://levendulas.cafeblog.hu/files/DSCF7586.jpg&quot; width=344&gt;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;Történtek velem ma is azért dolgok , ami azt illeti. Mondd csak , kedves nagynéném,( folytathatnám Mikes Kelemen sílusában) &nbsp;hogy van az, hogy én minden nap elhúzok a híd alatt kétszer, fölnézni nem jutott eszembe soha, de ma , lehetett úgy reggel fél kilenc, -buta idő- , mégis fölpillantottam és épp fölöttem&nbsp; húzott el az ismerős autó, benne az ismerős.... Nagynéném, Te ugye &nbsp;tudod, kit láttam meg ott?&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>