{"version":"1.0","provider_name":"levendulas","provider_url":"https:\/\/levendulas.cafeblog.hu","author_name":"amfortas","author_url":"https:\/\/levendulas.cafeblog.hu\/author\/amfortas-2-2-2\/","title":"Tudom\u00e1nyos hit?","html":"

A vil\u00e1gegyetem egy \u00f3ri\u00e1si komputer (V\u00f6: Galaxis \u00fatikalauz \nstopposoknak: az \u00e9let \u00e9rtelme <\/span><\/span><\/span><\/span>:-)<\/span><\/span> ) Vegy\u00fcnk fekete \u00e9s feh\u00e9r testecsk\u00e9ket, melyek egy h\u00e1l\u00f3 \nlyukain ugr\u00e1lnak \u00e1t. Ha szab\u00e1lyt akarunk alkotni,hogyan, mik\u00e9nt, milyen \neredm\u00e9nnyel, n\u00e9h\u00e1ny egyszer\u0171 sz\u00e1mol\u00e1si m\u0171velet \u00e1ltal egy k\u00e9plethez jutunk, amely \nazt\u00e1n egyre komplexebb\u00e9 v\u00e1lik. A tudom\u00e1nyosok sejt-automat\u00e1knak nevezik azt \na<\/span> <\/span><\/strong>rendszert, amit a sz\u00e1m\u00edt\u00e1selm\u00e9letben \nmikrostrukt\u00far\u00e1k modellez\u00e9s\u00e9ben haszn\u00e1lnak fel. A modell elemei szab\u00e1lyos \nr\u00e1csozatban elrendezett cell\u00e1k (sejtek), mindegyik v\u00e9ges sz\u00e1m\u00fa \u00e1llapot \nvalamelyik\u00e9t veheti fel. (Wolfram-szab\u00e1ly) Az id\u0151 e modellben szint\u00e9n diszkr\u00e9t, \n\u00e9s a sejtek <\/span>t<\/span><\/i> id\u0151beli \u00e1llapota v\u00e9ges sz\u00e1m\u00fa sejt (az \nadott sejt szomsz\u00e9djai) <\/span>t<\/span><\/i>;<\/span><\/span>\u2012<\/span> 1 pillanatbeli \u00e1llapot\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. Ezek a szomsz\u00e9dok az adott \nsejtre<\/span> jellemz\u0151ek, \u00e9s id\u0151ben nem v\u00e1ltoznak. Minden sejt ugyanazon \nszab\u00e1lyok alapj\u00e1n m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s minden alkalommal amikor a szab\u00e1lyokat \nv\u00e9grehajtj\u00e1k, egy \u00faj <\/span>gener\u00e1ci\u00f3 <\/span><\/i>j\u00f6n l\u00e9tre. A \nmatematikusok egyre t\u00f6bb szab\u00e1lyt pr\u00f3b\u00e1lnak fel\u00e1ll\u00edtani, hogy meg\u00e9rts\u00e9k a \nsejt-automat\u00e1k m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ezek k\u00f6z\u00f6tt a 30-as szab\u00e1ly p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes: \nez egy rendk\u00edv\u00fcl zavaros, h\u00e1romsz\u00f6gekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatot ad ki, pont olyat, \namilyet a k\u00fapos-csig\u00e1k h\u00e1z\u00e1n l\u00e1tni.<\/span><\/span><\/font> <\/span><\/span><\/span><\/font><\/span>Lehets\u00e9ges, hogy egy egyszer\u0171 parancsjel ilyen \u00e9letszer\u0171 \nalakzatot hoz l\u00e9tre? Lehet hogy a vil\u00e1g \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben eg\u00e9sz egyszer\u0171 szab\u00e1lyok \nszerint m\u0171k\u00f6dik? Lehet, hogy az evol\u00faci\u00f3 is ilyen egyszer\u0171? Igen, azt hiszem, a \nvil\u00e1gmindens\u00e9g egy hatalmas automata, mely apr\u00f3cska kis<\/span>  <\/span>sejtekb\u0151l, a legkisebb l\u00e9tez\u0151 elemekb\u0151l \u00e1ll, s ezek \naz elemek folyamatos ritmusban kisz\u00e1molj\u00e1k a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llapotukat: egy sz\u00f6g a \nkalap\u00e1cs\u00fct\u00e9s utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra kisz\u00e1molja, milyen m\u00e9lyen hatol a f\u00e1ba. Ha j\u00f3l \nmegn\u00e9zz\u00fck, alig mond m\u00e1st a fizika tudom\u00e1nya enn\u00e9l: Ut\u00e1naolvas tal\u00e1n az alma a \ngravit\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rv\u00e9nyeknek, miel\u0151tt leesik a f\u00e1r\u00f3l? Megbesz\u00e9li-e a F\u00f6ld a Holddal, \nmi legyen a kering\u00e9si t\u00e1vols\u00e1g? A term\u00e9szet minden automata-szab\u00e1lyt kipr\u00f3b\u00e1l \u00e9s \nv\u00e1laszt. A h\u00f3krist\u00e1lyok alakv\u00e1laszt\u00e1sait\u00f3l a fa\u00e1gacsk\u00e1k sz\u00e9t\u00e1gaz\u00e1s\u00e1ig<\/span>  <\/span>a rendszer eszerint m\u0171k\u00f6dik.Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg. \u00c9s, ha ez \n\u00edgy van, a fizikai t\u00f6rv\u00e9nyeknek sincsenek v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geik. Egyazon \nuniverzumban csak egy fizikai t\u00f6rv\u00e9nyrendszer l\u00e9tezhet. \u00c9s hol van itt Isten? A \ntudom\u00e1nyban vall\u00e1sos m\u00f3don hinni lehet tal\u00e1n, de \u00e9n ezt \u00e9rtelmezni nem tudom. \nEinstein Niels Bohrral vit\u00e1zva az mondta: Isten nem kockaj\u00e1t\u00e9kos. (Volt-e \nIstennek m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1sa, mint megteremteni a vil\u00e1got ? <\/span><\/span><\/span><\/span>:-) )A kvantummechanika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9s\u0151bb Niels Bohr bebizony\u00edtotta, ha van Isten, \nakkor az bizony m\u00e9giscsak kockaj\u00e1t\u00e9kos. A term\u00e9szet a v\u00e9letlen mechanizmus\u00e1ra \n\u00e9p\u00fcl! Stephen Hawking pedig m\u00e1r azt mondja, ha van Isten, az csak szeml\u00e9l\u0151je az \nesem\u00e9nyeknek. Vissza Einsteinhez :(V\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl id\u00e9zhetn\u00e9nk) \u201eNem hiszek egy \nemberarc\u00fa Istenben, \u00e9s ezt soha nem tagadtam, vil\u00e1gosan kinyilv\u00e1n\u00edtottam. Ha van \nbennem valami, amit vall\u00e1sosnak lehet nevezni, az a v\u00e9gtelen csod\u00e1latom a vil\u00e1g \nstrukt\u00far\u00e1ja ir\u00e1nt, amennyire azt tudom\u00e1nyunk k\u00e9pes felt\u00e1rni. \u00c9n Spinoza \nIsten\u00e9ben hiszek, aki a l\u00e9tez\u0151k rendj\u00e9nek harm\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban mutatkozik meg, nem \nabban az Istenben, aki emberi sorsokkal \u00e9s cselekedetekkel bajl\u00f3dik.\" <\/span> <\/span>\u00c9n azt gondolom, a vall\u00e1sok instrumentumai, amikor \nig\u00e9iket<\/span><\/span> <\/span>hirdetik, ott a tud\u00e1st messze kiker\u00fcli a hit, mert nem tud \nvele mit kezdeni. A vall\u00e1s alapja a hit, nem pedig a tud\u00e1s. \n<\/span><\/font><\/font><\/p>","type":"rich"}