{"version":"1.0","provider_name":"levendulas","provider_url":"https:\/\/levendulas.cafeblog.hu","author_name":"amfortas","author_url":"https:\/\/levendulas.cafeblog.hu\/author\/amfortas-2-2-2\/","title":"Any\u00e1m, \u00c9desany\u00e1m","html":"

 <\/P>\r\n

<\/FONT> <\/P>\r\n

 <\/FONT><\/o:p><\/P>\r\n

A napokban kaptam egy megjegyz\u00e9st, hogy mam\u00e1nak nevezem,  <\/SPAN>akit l\u00e1nyai any\u00e1nak h\u00edvnak.<\/FONT><\/P>\r\n

Nem vettem \u00e9szre. Sokhely\u00fctt a mama alatt a nagymam\u00e1t \u00e9rtik, sz\u00e1mukra term\u00e9szetesen nem j\u00f3l mondtam, amit mondtam. Majd figyelek.(\u00e9jjel-nappal...:-) )<\/FONT><\/P>\r\n

Figyel\u0151s id\u0151ket \u00e9l\u00fcnk. Vihar k\u00e9sz\u00fcl \u00e9s \u00e9n is k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k, azt rem\u00e9lem, ma m\u00e1r b\u00f6lcsebb vagyok a vihar elker\u00fcl\u00e9s\u00e9hez. A vihar: \u00e1t nem gondolt, spont\u00e1n indulat, sokszor szaladunk bele, de nem szabad sokat keresg\u00e9ln\u00fcnk az ok\u00e1t, holnapra elm\u00falik, ma meg tiszt\u00edtja a leveg\u0151t.<\/FONT><\/P>\r\n

Van k\u00e9t fiatalkori  <\/SPAN>j\u00f3 bar\u00e1tom,  <\/SPAN>testv\u00e9rek, sok id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt\u00fcnk el egy\u00fctt . B\u00e1rmikor , ha sz\u00fcleikr\u0151l esett sz\u00f3, (akiket magam is nagyon szerettem \u00e9s tiszteltem)  <\/SPAN>\u0150k k\u00f6vetkezetesen  <\/SPAN>az \u201e\u00e9desany\u00e1m\u201d , \u201e\u00e9desap\u00e1m\u201d  <\/SPAN>kifejez\u00e9st haszn\u00e1lt\u00e1k.  <\/SPAN>Nagyon sz\u00e9pen hangzott \u00e9s benne volt sz\u00fcleik ir\u00e1nti m\u00e9ly tisztelet\u00fck \u00e9s szeretet\u00fck.  <\/SPAN>Eltanultam T\u0151l\u00fck \u00e9s val\u00f3ban mag\u00e1ban hordozza azt a pluszt, amit az egyszer\u0171 \u201eany\u00e1m, ap\u00e1m \u201e  <\/SPAN>valahogy sz\u00e1momra sem tartalmaz.<\/FONT><\/P>\r\n

Tudat alatt sokszor gyerekkorunkba v\u00e1gy\u00f3dunk vissza, amikor szerettek minket\u2026olyannak, amilyenek \u00e9pp voltunk. Gondoskodtak r\u00f3lunk, biztons\u00e1gban \u00e9rezt\u00fck magunkat \u00e9s az eff\u00e9le szeretet \u00e9rz\u00e9s\u00e9t szeretn\u00e9nk tov\u00e1bbra is meg\u00e9lni. Csakhogy ma m\u00e1r nem kaphatunk, nem v\u00e1rhatunk el  <\/SPAN>t\u00f6bb szeretetet, mint amennyit magunk is k\u00e9pesek vagyunk adni. Az anyai szeretet az \u00e9let \u201eel\u0151lege\u201d volt,  <\/SPAN>amit feln\u0151ttk\u00e9nt valahogy vissza kell fizetnem, hiszen akkor arathatok, ha m\u00e1r vetettem. \u00c9s a  <\/SPAN>szavak ereje milyen nagy szerepet j\u00e1tszik! Hogyan sz\u00f3l\u00edtok meg valakit, mennyire tartalmazz\u00e1k a szavaim az odafigyel\u00e9sem \u00e9s a m\u00e1sik szeretve tisztel\u00e9s\u00e9t? Nem t\u00f6r\u0151dhetek csak azzal a szeretettel , amit kapok, \u00fagy kell a m\u00e1sikhoz odafordulnom, hogy \u00e9rte semmi jutalmat ne v\u00e1rjak, hanem mag\u00e1b\u00f3l az odafordul\u00e1sb\u00f3l nyerjem ki magamnak a boldogs\u00e1gom \u00e9s megel\u00e9gedetts\u00e9gem.  <\/SPAN>Ha m\u00e9gis kapok valamit, az egy plusz aj\u00e1nd\u00e9k.<\/FONT><\/P>\r\n

K\u00e9t bar\u00e1tommal a mai napig tartom a kapcsolatot \u00e9s b\u00e1r sz\u00fcleik r\u00e9g meghaltak, ma is ugyanolyan tisztelettel \u00e9s szeretettel besz\u00e9lnek \u0151r\u00f3luk. \u00c9s mindk\u00e9t emberb\u0151l sug\u00e1rzik a m\u00e1sik ember ir\u00e1nti  <\/SPAN>tisztelet \u00e9s szeretet. Tal\u00e1n-tal\u00e1n ezt a tulajdons\u00e1gukat becs\u00fcl\u00f6m \u0150benn\u00fck legt\u00f6bbre.<\/FONT><\/P>\r\n

M\u00e9g egy fontos dolog tartozik ehhez:   <\/SPAN>ha kimondok valamit, azt t\u00e9nyleg \u00fagy is gondolom \u00e9s a kimond\u00e1s\u00e1val magamat er\u0151s\u00edtem meg.  <\/SPAN>J\u00f3l kell megbecs\u00fcln\u00fcnk a szavak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t ahhoz, hogy mindig vil\u00e1gos legyen, hogyan gondoljuk \u00e9s hogyan gondolkozunk. Magammal szemben kell els\u0151sorban ig\u00e9nyes legyek ebben a vonatkoz\u00e1sban is. M\u00e1st\u00f3l ezt legfeljebb elv\u00e1rhatom.<\/FONT><\/P>\r\n

 <\/FONT><\/o:p><\/P>\r\n

<\/P>","type":"rich"}